A dohányzás leggyakoribb betegségei

Dohányzás okozta betegségek Nyomtatás A A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel — és a dohányzásban találták meg a közös etiológiai tényezőt.
Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink. A témában megjelent közleményekben olyan újszerű gondolkodásmódról, a közös patomechanizmus felderítése irányába tett erőfeszítésről olvashatunk, amely megkísérli magasabb szinten integrálni ismereteinket.
Az új terápiás megközelítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a prevenció — a dohányzás társadalmi szintű eliminálása.
Navigációs menü
Gerhardsson de Verdier M. The Big Three concept. A way to tackle the health care crisis. Proc Am Thorac Soc ;— Ezek a betegségek nemritkán együtt fordulnak elő, korai szakban felfedezhetők, mégis rendszerint előrehaladott állapotban ismerik fel és különálló entitásként kezelik őket.
A dohányzás okozta 2
Jellemző rá, hogy más krónikus betegségekkel — például a kardiovaszkuláris betegségekkel és a tüdőrákkal — összehasonlítva aluldiagnosztizált, alulkezelt kórkép, és ellátásának finanszírozása is elégtelen. A klasszikus felfogás szerint a COPD a tüdőfunkcióval meghatározható légzőszervi betegség, amelyet főként a dohányzás okoz.
A dohányzás veszélyei - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
A Lancetben ben megjelent szerkesztőségi közlemény azonban az utóbbi évek epidemiológiai vizsgálati eredményei alapján olyan új összefüggésekben mutatja be a COPD-t, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a betegellátásban sem. A dohányzás szerepe minden kétségen felül áll, mégis csupán a dohányosok egy része betegszik meg COPD-ben, tehát a betegségnek genetikai háttere is lehet.
- A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké.
- Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut.
- Leszokni a dohányzásról az emésztőrendszeri problémákról
- Ez a közzétett változatellenőrizve :
Meghatározó a dohányfüst által kiváltott gyulladásos reakció mértéke, amely a COPD-re fogékony egyének esetében nagyobb. A dohányfüggőség összetett jelenség, genetikai és környezeti tényezői is vannak.
A COPD kritériuma a tartós légzési áramláskorlátozottság. Jellemző paraméter az erőltetett kilégzési másodperctérfogat FEV1ez az érték a COPD-vel kapcsolatos morbiditási és mortalitási vizsgálatok közös végpontja. Számos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy a COPD-s betegek csökkent légzésfunkciós teljesítménye fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, valamint fokozott tüdőrákkockázattal jár együtt. Ugyanakkor a COPD rontja a tüdőrák prognózisát.
Diószegi Judit, pszichiáter Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes következménnyel? Tekintsük át részletesen. A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz: kátrány, szén-monoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polonium, arzén és még sorolhatnánk
A közelmúltban végzett epidemiológiai vizsgálatokban azt találták, hogy a COPD-s betegek különböző társbetegségeinek komorbiditás nagyobb szerepük van a morbiditásban és a mortalitásban, mint magának a COPD-nek. A COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák szoros korrelációja nem meglepő, ha figyelembe vesszük a közös kockázati tényezőt, a cigarettát.
A rossz tüdőfunkció, valamint a kardiovaszkuláris betegséggel és a tüdőrákkal való kapcsolat azonban a dohányzás abbahagyása után is megmarad, sőt a dohányzástól függetlenül is megfigyelhető. Ez arra mutat, hogy a dohányzás közvetlen hatása mellett más mechanizmusoknak a dohányzás leggyakoribb betegségei a dohányzás leggyakoribb betegségei van.
Több követéses epidemiológiai vizsgálat és a vonatkozó közlemények áttekintése megerősítette ezeket a megfigyeléseket: a csökkent FEV1 a tüdőrákkockázat növekedésével járt, függetlenül a dohányzási anamnézistől, és ez a kapcsolat a nők esetében kifejezettebb volt. Ellentétben a kardiovaszkuláris kockázattal, amely a dohányzás abbahagyása után gyorsan csökken, a tüdőrák kockázata sokkal lassabban mérséklődik. A tüdőrák kockázatának csökkenése csak a cigaretta teljes elhagyása esetén figyelhető meg.
A dohányzás a légutak krónikus gyulladásához, a tüdő szerkezetének átépüléséhez remodelinga tüdőszövet a dohányzás leggyakoribb betegségei vezet. Eddig nem tisztázódott, hogy a dohányzás okozta gyulladásos folyamat a cigaretta elhagyása után normalizálódik-e, vagy ugyanúgy folytatódik, mint folyamatos dohányzás mellett.
Két keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, hogy ha a dohányzás abbahagyása után a tünetek nem szűnnek meg, akkor a dohányzás leggyakoribb betegségei gyulladásos folyamat továbbra is fennáll. Egy harmadik vizsgálatban a volt dohányosok légúti gyulladása hasonló mértékű volt, mint azoké a folyamatosan dohányzóké, akiknél hasonló légzésfunkciós értékeket mértek.
Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem önmagában a dohányzásnak, hanem a jellegzetes gyulladásos folyamatnak van alapvető jelentősége a betegség lefolyásában. Bár a dohányzás hatása a gyulladásos markerekre éveken keresztül fennállhat, a dohányzás okozta kedvezőtlen egészségi hatások többsége reverzibilis.
Ön dohányzik?
Következésképpen a dohányzás abbahagyása kiküszöböli a cigarettához társuló többletkockázat jelentős részét. A szisztémás gyulladás mint közös mechanizmus A dohányfüst a szisztémás és lokális gyulladás jól azonosított stimulánsa, és a gyulladás feltehetően szerepet játszik a tüdőrák és a COPD kórfejlődésében.
A cigarettafüst nemcsak a légutakban és a tüdőben okoz gyulladást, hanem szisztémás celluláris dohányzás ellenőrzése gyermekeknél humorális gyulladást, oxidatív stresszt is kivált, markánsan megváltoztatja a vazomotor és endothel-funkciót, és növeli számos, véralvadást elősegítő faktor koncentrációját.